A hatósági eljárás menetéről szóló tájékoztató az alábbi gombokra kattintva is megtekinthető / letölthető:

A használatbavételi eljárás menete

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA – XII. HIVATALA, MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI FŐOSZTÁLY
(MÉRÉSÜGYI és MŰSZAKI BIZTONSÁGI HATÓSÁG MMBH)

A Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság négyféle eljárásban érintett.

1) Használatbavételi eljárás

Használatbavételi eljárásról akkor beszélünk, ha az ügyfél megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot, és használatbavételi kérelmet nyújt behozzá.

Ebben az esetben a hatóság a jogszabályban előírt módon és időn belül megkeresi az illetékes szakhatóságot, és felszólítja a szakhatósági eljárás lefolytatására.

A szakhatóság elvégzi a jogszabályban előírt ellenőrzést, és választ ad, hogy az adott létesítmény villamos biztonságtechnikai szempontból használatba vehető-e vagy sem. Mindezt a jogszabályban leírt határidőn belül teszi meg.

A határidő két részből áll, egyrészt a hiánypótlásra, másrészt az eljárás lefolytatására fordítható időből. Ha a műszaki biztonsági hatóság hiányosságot tapasztal a beadott dokumentációkat illetően, hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet. Az ügyfélnek a hiánypótlásra maximum 10 napja van. Ha az ügyfél a hiánypótlást nem teljesíti, a műszaki biztonsági hatóság az eljárást megszünteti, és erről értesíti a hatóságot.

Ha az ügyfél teljesíti a hiánypótlást, a műszaki biztonsági hatóság a helyszíni szemlét követően ad választ arra, hogy villamos biztonságtechnikai szempontból a létesítmény használatba vehető át. Az eljárás lefolytatására – amelybe a hiánypótlás nem számít bele – a szakhatóságnak 15 napja van.

A használatbavételi engedélyt nem a műszaki biztonsági hatóság adja ki, hanem a műszaki biztonsági hatóság és a többi szakhatóság véleménye alapján az illetékes építésügyi hatóság.

Röviden: Az ügyfél megkeresi a hatóságot, a hatóság megkeresi a szakhatóságokat, a szakhatóságok lefolytatják az eljárásaikat, az eljárásokról értesítik a hatóságot, a hatóság értesíti az ügyfelet a használatbavételi eljárás eredményéről. Vagyis az eljárás mindig az illetékes területi építésügyi hatóságon keresztül zajlik.  

2) Előzetes szakhatósági megkeresés

Előzetes szakhatósági megkeresés esetén az ügyfél nem az illetékes építésügyi hatóságot keresi meg, hanem ezt megelőzve a szakhatóságokhoz fordul előzetes szakhatósági véleményért.

Ebben az esetben a határidők ugyanúgy alakulnak, mint a használatbavételi eljárás esetén, és az eljárás is ugyanúgy folyik le, azonban a szakhatóság nem a hatóságnak számol be a folyamat eredményéről, hanem közvetlenül az ügyfélnek.

Az ügyfél először összegyűjti a szakhatóságok hozzájárulását, és csak ezután fordul az építésügyi hatósághoz a használatbavételi engedély iránti kérelmével.

Röviden: az ügyfél megkeresi a szakhatóságokat a szakhatóságokat érintő kérdésekben, a szakhatóságok válaszolnak az ügyfélnek, majd az ügyfél a szakhatósági hozzájárulások begyűjtése után fordul az illetékes építésügyi hatósághoz, hogy adja ki a használatbavételi engedélyt.

3) Szakvélemény

A szakvélemény esetén egy speciális helyzet miatt alakult ki. Bizonyos esetekben az építésügyi hatóság a Budapest Főváros Kormányhivatala, vagy bármelyik másik Kormányhivatal. Mivel már az MMBH is a Kormányhivatal része, ezért ilyen eljárásokban nem lehet szakhatóság. (Hiszen a szakhatóság lényege az, hogy az adott építésügyi hatóság nem ért bizonyos területekhez ezért keres meg egy másik hatóságot, az úgynevezett szakhatóságot.)

Mivel az MMBH is a BFKH-hoz tartozik, az építésügyi hatóság és a „szakhatóság” emberei egymás kollégái, ez esetben pedig mondhatnánk, hogy egymással szemben lévő íróasztalnál ülnek. Ilyen esetben előzetes szakhatósági megkeresésre sajnos nincsen lehetőség.

Röviden: szakvélemény esetében az illetékes építésügyi hatóság, akitől a használatbavételi engedélyt kérjük ugyanaz, mint az illetékes szakhatóság, jelen esetben a műszaki biztonsági hatóság.

4) Villamos biztonságtechnikai ellenőrzés (műszaki biztonsági ellenőrzés)

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a műszaki biztonsági hatóságot megkeressük, hogy az adott villamos berendezésről villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytassa le. Ezen ellenőrzés eredményét főleg föl lehet használni az előbb említett mind a három eljárásban. (Ezért tanácsoljuk, hogy a nyilatkozatban ezt a pontot mindenféleképpen húzzák alá.) Ez nem jár plusz költséggel, de az eljárás idejét jelentősen lecsökkentheti.

Hiánypótlás pontos fogalma

Beszéltünk a hiánypótlásról, azonban az ügyfelek sokszor tévesen értik a hiánypótlás fogalmát. A hiánypótlást azért kell kiadni, hogy az eljárást egyáltalán elkezdhessük. Hiánypótlást akkor ad ki bármelyik hatóság, ha az ügyfél hiányosan adta be a kérelmet. Teljesen mindegy hogy használatbavételi vagy előzetes szakhatósági kérelemről van szó. (Említhetnénk természetesen az építési engedélyezési eljárást is, azokra ugyan ezek az irányelvek érvényesek.)

Tehát ha az ügyfél hiánytalanul adta be a kérelmet, akkor nincs is szükség hiánypótlásra.

Milyen dolgok miatt hiányok miatt szokott hiánypótlásra sor kerülni?

• Eljárási díjának be nem fizetése
• Érintésvédelmi irat hiánya, vagy nem megfelelősége
• Villámvédelmi irat hiánya vagy nem megfelelősége
•  A jogszabályban előírt adatok hiányos megadása
• Esetleges lift dokumentáció hiánya, vagy nem megfelelősége 

A hatóság nem kezdheti el az eljárást, amíg ezeket a pontokat az ügyfél hiánytalanul be nem nyújtotta neki a már említett 10 napon belül – amennyiben hiánypótlásra kerül sor.

Az eljárás

Tegyük fel hogy az ügyfél mindent beadott vagy a hiánypótlási felszólítást követően 10 napon belül mindent hiánytalanul pótolt. Ebben az esetben a hatóság elkezdi az eljárás lefolytatását. Ez a műszaki biztonsági hatóság szempontjából egy helyszíni szemlét jelent, amely során szúrópróba szerűen, vagyis szemlével átnézi a létesítmény. 

Két alapvető eset lehetséges:

1) Mindent rendben talál

Ez esetben kiadja a szakhatósági vagy előzetes szakhatósági hozzájárulást villamos biztonságtechnikai szempontból.  

2) Nem talál súlyos hibákat, de kisebb hibákat igen

Ez esetben úgymond kikötésekkel adja ki a szakhatósági hozzájárulást villamos biztonságtechnikai szempontból. Ezeket a kikötéseket az esetek döntő többségében határidővel adja ki. Amennyiben ügyfél ezeket a kikötéseket az általa is elvállalt határidőn belül nem teljesíti, a használatbavételi engedélyt visszavonhatják, és bírsággal is sújthatja az ügyfelet a hatóság.

3) Súlyos hibát talál

Amennyiben az eljárási határidőbe ez belefér, az ügyfél kijavíthatja ezt a hibát, ez esetben a MMBH a használatbavételhez hozzájárul hatáskörén belül – természetesen csakis villamos biztonságtechnikai szempontból.

Amennyiben a hiba nem kijavítható az eljárási időn belül, ami ahogy ezt említettük a hiánypótlást nem beleszámítva 15 nap –, a műszaki biztonsági hatóság a használatbavételt villamos biztonságtechnikai szempontból elutasítja.

Az hogy erről az illetékes területi építésügyi hatóságot vagy magát az ügyfelet érinti, attól függ, hogy a használatbavételi eljárás során az MMBH-t a hatóság kereste meg vagy előzetes szakhatósági kérelem esetén közvetlenül az ügyfél.

Láthatjuk tehát, hogy a hiánypótlás az eljárás megindításához kell, és erre az ügyfélnek maximum 10 napja van, míg a kikötés a kikötést a használatbavételi engedély megszerzése után, de az előírt határidőn belül kell teljesíteni.

Röviden: a szakhatóság 10 napon belül bekéri a hiánypótlást az ügyféltől, majd 15 napon belül lefolytatja az eljárást, majd attól függően, hogy milyen hibát talál kikötésekkel vagy kikötések nélkül hozzájárul a saját szakterületét illetően a használatbavételi eljáráshoz, vagy elutasítja azt.

Használatbavételi eljárás

Ebben az esetben minden az építési engedélynek megfelelően menni, legyen szó akár a kivitelezés módjáról, akár a határidők betartásáról.

Fennmaradási eljárások

Ebben az esetben valamilyen hiba csúszott a kivitelezésbe. Lehet, hogy engedély nélkül kezdték el a kivitelezést, holott kellett volna engedély. Az is előfordulhat, hogy nem az építési engedélynek megfelelően végezték. De az is lehetséges, hogy szándékosan eltértek a tervtől, mert valamilyen új körülmény merült fel.

Fennmaradási eljárásban szintén két eset lehetséges. Attól függően, hogy mikor kerül rá sor, az fennmaradási eljárások esetében megkülönböztetünk fennmaradási és továbbépítési, vagy fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárást.

Ahogy az elnevezésből és egyértelműen kitalálható a fennmaradási és továbbépítési engedélyezést akkor választják, ha még nem fejezték be az épületet, míg a fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárást fennmaradási eljárás során akkor választják, ha már befejezték a létesítményt és használatba akarják venni.

Mindkét esetben a fennmaradási eljárás idején érvényes jogszabályokat kell figyelembe venni a hatóságnak, amikor ellenőrzi a kivitelezés módját. (Úgymond sima használatbavételi engedélyezési eljárásnál mindig az építési engedélyben szereplő vagy az építési engedélyezési idején érvényes jogszabályok, szabványok adják az ellenőrzés alapját.)

Ha ezt az ügyfél elfelejti, vagy kihagyja a számításból súlyos költségekbe verheti magát.