A hatósági eljárással kapcsolatos díjakról szóló tájékoztató az alábbi gombokra kattintva is megtekinthető / letölthető:

A használatbavételi eljárás menete

Használatba vételi eljárásban az MMBH Szakhatóságként működik közre, amennyiben a villamos berendezés első túláramvédelmi szervének névleges teljesítménye meghaladja az 50 kW-ot. Ezt a 281/2024 (IX.30.) kormányrendelet írja elő.

Ezenkívül: 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 3. melléklet táblázatának 7. sora rögzíti a vizsgálatköteles minimális teljesítményszintet amely alapján a Műszaki biztonsági hatóság engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

Ezen jogszabály a 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet. Ezen rendelet mellékletének 6/2 pontja tartalmazza a villamos biztonságtechnikai ellenőrzés díjait. A díjak az első túláramvédelmi szerv névleges teljesítményének nagyságától függenek.

Tehát a villamos biztonságtechnikai ellenőrzés díja a 61/2016. (XII. 29.) NGM melléklet 6/2. szerint:

Változás!!!

Már nem a beépített teljesítmény, hanem az első túláramvédelmi szerv névleges teljesítménye vagyis az egyidejű teljesítmény számít!

Megjegyzés: Létesítmény rövid neve és címe + VBE díj (pl.:Bp. VI. Rózsa . 99. iskola – VBE díj)

Az átutalás megtörténtét igazoló bizonylatokat az átutalás megtörténtét követően PDF-fájlban a lehető leghamarabb kérem elküldeni a ratai.attila@gmail.com címre, a számlázási címmel (név, cím, adószám) együtt!

KÉREM, NE FELEDJE – ÚJ SZÁMLASZÁM!

10023002-00309653-00000000

TOVÁBBI FONTOS VÁLTOZÁS BIZONYOS ESETEKBEN ILLETÉKMENTESSÉG

A fizetés módját szintén jogszabály határozza meg. Kiemelve a fontosabb részeket.

61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet
a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 4. pontjában, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1a) bekezdésében, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A műszaki biztonsági hatóság által lefolytatott műszaki biztonsági, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért, beleértve a műszaki biztonsági hatóság szakhatósági közreműködését más hatóságok eljárásaiban, a kérelmet előterjesztő ügyfélnek igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) mint a díj beszedésére jogosult részére.

2. § (1) A díjfizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglaltak szerint, a fizetési számlára történő készpénzfizetés (a továbbiakban: készpénzutalási megbízás – sárga csekk), vagy a fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (a továbbiakban: átutalási megbízás) útján a Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00309653-00000000 számú fizetési számlája javára kell teljesíteni. A belföldi postautalványon történő, fizetési számla nélküli készpénzátutalás (rózsaszín csekk) az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárások vonatkozásában díjfizetésre nem alkalmazható.

(2) Ha az ügyfél a hatósági eljárás díját

a) a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt, az átutalási megbízás, illetve a készpénzátutalási megbízás közlemény rovatában az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás megnevezésének feltüntetésével fizeti meg, úgy a kérelemben

aa) a készpénzátutalási megbízáson található azonosító számot, a befizetett díjat és a fizetési megbízás befogadásának időpontját, vagy 

ab) a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, az átutalási megbízással befizetett díj összegét és a fizetési megbízás befogadásának időpontját köteles közölni;

b) a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmének előterjesztése előtt nem fizeti meg, az illetékes hatóság által kiállított díjbekérő alapján nyolc napon belül köteles a befizetést teljesíteni, a készpénzátutalási megbízás, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában a hatóság ügyazonosító számának feltüntetésével.

(3) A számlát az adószám kiváltására kötelezettek számára a díjnak az (1) bekezdés szerinti fizetési számlán történő jóváírását követően, de legkésőbb az ügy érdemében hozott döntés meghozatalával egy időben kell kiállítani.

(4) Ha az ügyfél készpénzátutalási megbízással kívánja teljesíteni (sárga csekk) az igazgatási szolgáltatási díjat, az ügyben eljáró hatóság az ügyfél részére számlát állít ki, melynek melléklete a készpénzátutalási megbízás (sárga csekk).

(5) Ha a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél tévesen vagy az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladóan fizetett díjat, a Kormányhivatal a téves befizetés, illetve a díjtöbblet visszatérítéséről az ügyfél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlája javára, legkésőbb az önálló fellebbezéssel támadható döntést követő nyolc napon belül, átutalási megbízás útján intézkedik.

(6) Ha a Kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A. §-a szerinti díjvisszafizetést köteles teljesíteni, úgy a visszafizetésről az ügyfél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlája javára, átutalási megbízás útján intézkedik.

(7) Ha jogszabály a hatósági eljárás elektronikus úton történő kezdeményezését nem zárja ki, a díjat az eljárás kezdeményezését követően, átutalási megbízás útján kell megfizetni. Az ügyfélnek az átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetnie a központi elektronikus szolgáltató rendszer által adott 27 jegyű érkeztető számot. Ez esetben a díjat legkésőbb – a (2) bekezdés b) pontja szerinti – díjbekérőben foglaltak ügyfél általi megismerését követő három napon kell megfizetnie. Az elektronikus közszolgáltatás igénybevételével kezdeményezett eljárással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítésére egyebekben az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

TOVÁBBI FONTOS VÁLTOZÁS BIZONYOS ESETEKBEN ILLETÉKMENTESSÉG

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott díj tekintetében
a) a díjmentességre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. és 6. §-ában… foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni. 

5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

d) az egyesület, a köztestület,

e) az egyházi jogi személy,

f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h) az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

i) a Magyar Nemzeti Bank,

j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,

l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,

m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,

n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,

o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,

q) az Országos Betétbiztosítási Alap,

r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő, s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap, t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

(2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.